Istent nem lehet bezárni a templomba

 

A nyári fesztiválszezonban a Keskeny út fesztiválmisszió idén is igyekszik ott lenni azokon a helyeken, ahol a fiatalok összegyűlnek. A templom biztonságán kívül is elmondjuk, hogy Istennel élni lehet, és, hogy az jó. Idén az ikafalvi csapatösszerázó képzések után Gyergyószentmiklósra a 4-es kilométer kőhöz látogattunk el az itt megszervezésre kerülő Emi táborba.

Július 18-án szerdán a programunkat egy beszélgetéssel kezdtük, Van kiút a szenvedélyek fogságából címmel. Meghívottunk Szász György arról számolt be, hogy milyen életutat, és milyen mélységeket kellett végigjárnia, hogy megszabaduljon a szenvedélyek rabságából. A beszélgetésből kiderült, hogy az alkoholizmus egy olyan betegség, amiből soha nincs gyógyulás, de hosszú időre tünetmentessé válhat az ember, azaz nincs olyan, hogy én erős vagyok, már túl vagyok rajta és már megihatok egy gyengébb italt, mert kigyógyultam belőle. Az egyetlen célra vezető megoldás az, hogy soha többé nem fogyasztok abból a szerből, aminek a rabságában éltem. Egy korty ital abba a mélységbe vezet vissza, ahol abba hagytam, ahol sikerült annak idején leállnom, sőt ezután a még mélyebbre süllyedés következik. A beszélgetésből az is kiderült, hogy az ember nem mondhat olyat, hogy én soha többé nem iszom. De azt kijelentheti, hogy ma nem iszom. És minden nap ezt megfogadva és teljesítve eljuthat oda, mint az előadónk, hogy immár bő kilenc éve nem fogyasztott alkoholt. A beszélgetés keretében az is elhangzott, hogy van kiút a függőségből, segítséget kell kérni, és Erdélyben leghatékonyabban a Bonus Pastor Alapítvány munkatársai tudnak segíteni.

A nap hátralevő részében kézműves foglalkozáson, nemezelésen vehettek részt az érdeklődők, majd pedig zsíros kenyér és üdítő fogyasztása mellett beszélgethettek a Keskeny utas csapat tagjaival.

Csütörtökön a hangoló után Majos Zoltán teológus tartott áhítatot, majd Antal Kata tanárnő előadása következett Nevelés…, liberális vagy konzervatív melyik a jó? címmel. Az előadásban elhangzott, hogy „A szabadsággal és a keretekkel ésszel kell bánni, a túl kevés és túl sok is megárt mindkettőből, a szabadság tehát semmiképp sem azt jelenti, hogy mindent lehet, mint ahogy a keretek sem azt, hogy semmit sem.” Arról is szó esett, hogy nem elég az útmutatás, mert Vekerdy Tamás szavaival élve „A gyerek azt veszi le belőlem, aki én vagyok, nem azt, amit prédikálok.” Előadónk a sokféle nevelési stílus mellett a Szentíráson alapuló, bibliai szemléletű nevelés mellett tette le a voksát, felhívta ugyanis a figyelmet arra, hogy a mindenkori társadalomba való beilleszkedésre is fel kell készíteni a gyerekeket, ezért a közösség elvárásainak megfelelő szokások kialakítása és az ösztönerők feletti uralom fejlesztése nem maradhat el.

A nap további részében Bardócz Tímea által írt Ki vagyok én? láthatatlan színház következett, ahol a betérőknek egy különleges élményutazásban lehetett részük.

Július 20-án a hangoló után e sorok jegyzője, Bardócz Csaba ikafalvi lelkipásztor tartott áhítatot az igazmondás fontosságáról. Elhangzott, hogy az igazságot el kell mondani, de nem mindegy, hogy azt milyen módon közöljük, fontos, hogy szavaink építsenek. Ezt követően Szász Tibor felsősófalvi lelkész volt a meghívottunk, akit Van-e szükség ma férfiakra?, avagy hova lett a férfi erő? címmel kértünk fel egy előadás megtartására.

                Az életszerű példákkal teletűzdelt előadásban az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy „Aki túl tud lépni a szexista besoroláson és gondolkodási módon, függetleníteni tudja önmagát az ebből születő korlátokon, hatalmas belső energiákat szabadíthat fel önmagában a páratlan isteni szolgálatra. Ekkor férfiúi princípiuma teljes atyai minőségben bontakozhat ki a dolgok teremtésében”.

                A délutánban újra a láthatatlan színházé volt a főszerep. Sokan felkerestek, hogy ebben a különleges élményben részesüljenek. Az élmények ki, és megbeszélését zsíros kenyér és meggyszörp elfogyasztásával tettük ember közelibbé.

                Szombaton a hangoló után Mátyás István újonnan megválasztott gyergyószentmiklósi református lelkipásztor tartott áhítatot. Felhívta a figyelmet, hogy mennyire fontos az, hogy embertársainkkal és miért ne magával az Istennel is megosszuk mindazt, ami a lelkünket, szívünket nyomja. Ezzel már rá is hangolt az ezt követő előadásra, amit a kedves felesége tartott.

                Mátyás Judit ápoló-, és tanárnő Testi betegségeink lelki okai címmel tartott egy nagyon tanulságos és építő előadást. Hangsúlyozta, hogy egymásnak elsősorban nem jó egészséget, hanem békességet kellene kívánnunk, mert ha békesség van bennünk, akkor a betegségek is elkerülnek. Igazából akkor betegedünk meg, ha békétlenek vagyunk. Elhangzott az is, hogy a holisztikus emberkép alapján fontos, hogy az embert a maga egészében lássuk, hogy a test mellett a szellem és a lélek is ott van. Ha testi tünetek jelentkeznek, akkor sok esetben a megoldást, a gyógyulást ott kell keresni, hogy megvizsgáljuk azt, hogy milyen lelki terheket cipelünk magunkkal.

                Az előadással párhuzamosan a kiegészítő, Baba-Mama sátrunkban a kisgyerekekkel foglakoztak munkatársaink, amíg a szülők az előadást hallgatták. A Keskeny út misszió tevékenysége itt nem ért véget, mert az Emberi Erőforrás Minisztériumának és a Magyar Kormány Bethlen Gábor Alapjának hála, missziónk következő állomása a Tusványos. Hisszük, tudjuk, látjuk, hogy nekünk ott kell lennünk, ahol a fiatalok a tömegek egybegyűlnek. Isten vigasztaló szavára mindenhol szükség van, a fesztiválokon is.

                                                                                                                             Bardócz Csaba